Hideg verejtékemben ébredek, a legszebb szimfóniával az emlékeimben... Lélegzet vételeid vissza csengenek a fülembe. Nem nyitom ki a szemem. Elakarom hinni, hogy ha megelem a kezem majd rajtad pihenhet meg. Zaklatot álmom valósága még kísért... hideg éjben vakon mégis mosollyal fogadom a józan valóságot... csak fekszem és hagyom, hogy újra elérjen és rám telepedjen az éjszaka csendje.
Éjjel...
2009.11.16. 00:02Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://lookatmylife.blog.hu/api/trackback/id/tr191527905
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
