Az egyik fogalom nélkül sem létezik a másik... ahhoz, hogy tudjuk, hogy valakit mennyire szeretünk gyűlölni is kell... Hogy miért? Mert igazi fájdalmat csak az tud okozni akit szeretünk és vannak fájdalmak amiket tűrünk elviselünk mert erősnek gondoljuk a szeretetünket. Mennyire lehet erős egy szeretet? Egy ember mennyit tud magából adni vagy éppen feladni... aki ad az a szeretetért teszi. Viszont feladni már egész más kérdés, megtesszük talán szívből talán kényszerből és gyűlöletet érzünk. Idővel múlik és megbocsátunk mert belátjuk, hogy a másik esetleg nem akart rosszat. gyűlöljük azokat néha akiket szeretünk és azokat a legjobban mert ők okozzák a legnagyobb fájdalmat lehet családtag, férj, feleség, barátnő, barát vagy talán egy igaz barát... Mitől tud olyan édes lenni a gyűlölet mint a szeretet? A gyűlölet egy fajta bosszú amit egy darabig érzünk aztán múlik az idő... belátjuk hogy a gyűlölet pusztitó és nem vezet sehova és végül marad a szeretet. Mert idővel mindenki belátja, hogy nem akart a másik rosszat... csak félre értettük.

Sírás nevetés....Nevetni jó, könnyed szórakoztató akkor nevetünk amikor vállunkon nincs súly. Amikor sírunk könnyeinkel a fájdalmaink is távoznak legtöbbször ekkor viseljük a súlyokat és szabadulni akarunk tőle... ki tudna jobban nevetni mint az aki tudja milyen jó súly nélkül felszabdultnak lenni?

Sok mindentől félünk, valami gyerekkorunkból ragadt ránk valami később alakult ki. Nagyon jól tudjuk mikor félünk és persze azt is mikor vagyunk bátrak. Egy valami más ha félünk magunk miatt félünk viszont bátrak mások miatt vagyunk... hmm mennyivel nemesebb érzés mégsem élhet meg a kettő egymás nélkül..... Az élet szép...