Önző vagyok.... bár biztosan tudnám magamaról, hogy így van, de nem voltam gyenge soha mindig viseltem a terhet amit az élet a nyakamba akasztott, most nem tudom viselni és olyan embertől próbálok segítséget kérni akinek szintén megvannak a maga gondjai, lehet hogy tényleg önző…

ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá…

Gyermekként olyanok akarunk lenni mint a szüleink, tökéletesnek látjuk a világot legalábbis sokunknak megadatik ez, őszintén sajnálom azokat aki nem így élik meg gyermkekkorukat, ahogy szépen lassan felnövünk magunk mögött hagyunk sok mindent, meglátjuk a szüleinkben is a hibákat…

Vihar utáni szélcsend, valaminek mostmár történie kéne, de jól esett ez az este megnyugtatott, várom a holnapot mikor olvasod ez már mai nap, nem félek a zh-től csak összehozom valahogy, egy laza baráti találkozás tanulás helyett kellett mint egy falat kenyér majd egy laza casino,…

Talán ez a legjobb cím a mai bejegyzésnek, igazából nem értem mi történik velem túl sok volt az elmúlt egy hónap és nem tudok magamtól felállni, kurvára nem megy. Akarom legbelül de most legyőzőtt az élet. Büszkeségem mintha nem is lett volna soha olyan ez az egész.…