Egy vasárnap estén, lezárva megint egy háromnapos party sorozatot, fáradtan de törve nem írom soraim. Közeleg a vizsgaidőszak egyik vizsgaidőszak sem túl kellemes, de ezt most igazán nem kívánom. Túl jól érzem magam, túlzottan vonz a pörgés a tesz-vesz állapot, hogy letudjak ülni tanulni. És csak közeleg.... nem baj ezen is túl leszek valahogy aztán beindulhat a nyári gépezet... a levegő illata.... csak az ne lenne már-már annyira nyár illatot hordoz magával, hogy képtelenné tesz arra hogy 100%-ig oda tudjak figyelni bármire is... most túl szabad vagyok és tudom nagyon jól, hogy ez nem tarthat örökké nem is akarom, hogy örökké tartson de azért ennél egy kicsit tovább is tarthat :p. Szóval vizsgaidőszak bekaphatod még van egy hetem :p. A tegnap estéről annyit, hogy hatalmas köszönet Nikolának a szervezésért és Katinéninek a hihetetlen finom ebédért/vacsoráért :).

ALBERT: Bár nem egészen így akartuk, de végül így lett felejthetetlen :D