A ma reggel! Istenem de utálom az ilyen reggeleket, mint a mai. Gondolom te is ismered az érzést amikor egy egész éjszakát át köhögsz, összetaknyozol egy pár zsebbkendőt, majd elalszol, már kezdenéd élvezni az egészet, de máris szól az ébresztő. Szundi egyszer, szundi kétszer, majd nincs több szundi és amikor magadhoz térsz már el is késtél. Próbálom össze szedni magam, felépíteni a reggelt, időhatékonyan fellépni, hát nem sikerült. Bepattanok a kocsiba már indulnék is már jár a motor, amikor feltünik, hogy nagyon nem látok ki a szélvédőn. Hol a kaparó? Nincs időm megkeresni ezért egy üres cigis dobozzal próbálom eltávolítani a jeget, az idő meg csak telik. Elindulok végre, külön örömöt szolgáltatt az hogy süt a nap, ilyen napokért érdemes élni, egész jó kedvem van az elmúlt napokhoz képest. Túlestem a reggeli pörgésen, kocsiba nem zakatol az agyam. Nem gondolok a zh-ra sem amit 15perc múlva fogok írni és még 20 perc távolságra vagyok, csupán élvezem a napfényt és csorgok befelé, annyira jól érzem magam, hogy nem érdekel ha nem érek be, majd valamit kitalálok. Igazából az sem lenne probléma ha nem írhatnám meg, nem hiszem hogy különb eredményt tudnék produkálni ha megírhatnám, mindegy. Valami csoda folytán sikerült beérnem és ekkor a tanár közli, hogy igazából nem számít az eredmény csupán egy teljesítmény felmérés. Hirtelen nem tudtam eldönteni, hogy most ennek örüljek vagy sem. Végül amellett maradtam, hogy örülök neki, lehet Isten mégsem haragszik annyira rám, mindenesetre most rendesen kihúzott szarból. Zh után meg egy kis darts után távozom szépen csendben, túl fáradt vagyok most ehhez, mindenki belassult, de most nekem még ez is gyors. A kocsi felé haladva már az alvásra gondolok, előtte van egy kis dolgom, de végre aludni fogok egy rendeset. Haza felé még egy verseny is belefér, végülis már szárazak az utak, semmi túlzott kockáztatás, csak kicsit kikormolom az autót. Haza értem végre, De ahelyett hogy elhúztam volna végre aludni, elkezdett dolgozni az agyam, a hó meg ropog a lábam alatt. SLOPE PÁLYÁT ÉPÍTEK a domboldalban, jött hirtelen az ötlet, el is kezdtem a kivitelezést sőt igazából kész is lett, csak félig meddig használhatatlan meg nehezen viselem a síléceket meg igazából betegebb vagyok annál, hogy ezzel szórakoztassam magam. Azzal nyugtatom csalódott felem, hogy fog idén még hó esni ennél több is és akkor majd lehet a házi készítésű slope pályán baromkodni, amikor megyek majd síelni tudok vagizni az új megtanult trükkökkel :). Most feladom szépen, egy forró fürdő után végre elmegyek aludni. Felébredtem, és most írok, egyedül érzem magam, szokatlan ez az egész hét, de most nem hagyom, hogy érzés magával ragadjon, egész jó napom volt nem akarom elrontani ezzel még úgy is rám fog törni de most nem hagyom! Egyre többen ajánlanak fel programokat estére valahol örülök neki, valahol tudom, hogy csak azért teszik, hogy elvonják a figyelmemet a valódi állapotomról de ma este nem kell, ma este jól érzem magam. Szerintem ez-az állapot még egy pár óráig tartható fent, amíg megint egyedül fekszem le az ágyba, de most nem számít!